14. fejezet

Elnézést, de most nagyon nem voltam formában, úgyhogy hosszúságra ez is olyan botrányosan rövid lett mint az előző. :D De azért így is nehéz volt kiszenvedni magamból. :D Megpróbálok igyekezni a következővel.

Abellana

(Kristen)

      - Terveztél valamit karácsonyra?
      A kérdés meglepett. A "karácsony" szó megemlítése viszont már eleve nemtetszést keltett bennem. 16 éves koromig egyedül karácsonyoztam, utána pedig miután idejöttem, igaz, hogy lettek barátaim, de mivel ez még mindig családi ünnep volt, ezután is egyedül töltöttem az ünnepeket.
      - Nem terveztem semmit. A karácsony nem az én ünnepem...
      - Ez nagy kár, ugyanis... mindig Londonban töltöm az ünnepeket, és arra gondoltam, hogy esetleg... lenne-e kedved velem jönni?
      A szemöldököm most valószínűleg a homlokom tetején lehetett a csodálkozástól.
      - Úgy érted, hogy...?
      - Hogy a családommal és a barátaimmal – felelte. - Persze csak ha van kedved.
      - Persze hogy van! De csak ha nem zavarok.
      Ki tudja, talán a családja nem fog kedvelni, vagy úgy gondolják még korai, hogy Rob odavigyen egy lányt akit pár hónapja ismer.
      - Jaj, ne butáskodj már Kristen! Nincs az az isten, hogy te zavarj engem.
      - Ez esetben... benne vagyok.
      Szerelmem egy szívdöglesztő mosollyal nyugtázta győzelmét, majd egy csókért hajolt hozzám. A kis édes azonban nem bírt magával...
      Egyik kezével végigsimított meztelen testemen, majd ujjai a belső combomat cirógatták. Vágyaim középpontját azonban fájóan elkerülte. Ajkai nyakamat borították be apró csókokkal, miközben kezeivel széttárta combomat és egyesített minket.
      Lassú tempóban kezdett el mozogni, és közben hol az ajkaimat, hol a vállamat kényeztette csókjaival. Kezeink egymás testén kalandoztak, élvezetünk hangja pedig egybefonódott. Nemsokára zihálva köszöntöttük a beteljesülést, majd végre elnyomott minket az álom.

      Másnap délelőtt Ashley-vel és Nikkivel elindultunk Ash szüleihez. Amikor megérkeztünk a házukba, körbevezetett minket, és találkoztunk a szüleivel, akik nagyon kedvesen fogadtak.
      Persze Ash itt is elemében volt, rögtön vásárolni akart, aminek az lett az eredménye, hogy egy óráig vitáztunk, hogy mi értelme volt a tegnapi vásárlásnak... de ő már csak Ashley. Nem szabad vele vitázni.
      Este hárman elmentünk vacsorázni, mikor épp Rob hívott. Az ő esti programja egy kiadós iváaszat lesz Kellanékkel. Meglepődtem mikor azt mondta, hogy Xavi is velük lesz, de gondoltam legalább lesz egy besúgó kémem.
      Mire visszaértünk Ashleyékhez, már mind fáradtak voltunk, úgyhogy rögtön bedőltünk az ágyba. A reggel pakolással kezdődött, meg Ash panaszkodásával, hogy most hogyan fogja hazavinni a sok új cuccot. Na igen, ennyi erővel már új bőröndöt is vehetett volna...
      A gépünk délután indult, úgyhogy Nikki és én még elmentünk egyet sétálni.
      - Lenne valami amire kíváncsi vagyok... - mondtam.
      - Ki vele!
      - Mióta tetszik Kellan? Mikor először beszéltetek a dologról, másnap azt mondtad már tetszik egy ideje.
      - Hát tudod... jó barátok lettünk az első film után, és aztán kezdett el mindig összejárni a banda. Egy idő után észrevettem, hogy idegesít mikor látom, hogy más nőkkel flörtölget. De hülyeségnek tartottam az egészet, úgyhogy próbáltam őt elfelejteni. De tudod, hogy az alkohol a gyengém. Úgyhogy azon a bulin, ahol téged is megismertünk, túl közel kerültem hozzá, és... a folytatást tudod.
      - Na igen... örülök, hogy összejött, Nikki.
      Rám mosolygott, majd fél kezével átölelt.
      - Én meg annak örülök, hogy ilyen jóban lettünk...
      Egy óra múlva elindultunk a reptérre, de még így is bőven volt időnk a gép indulásáig.
      - Ahjj halálra fogom unni magam olvasnivaló nélkül – mondta Ash miközben a reptér büféjében ültünk. Ő és Nikki elhatározták, hogy muszáj újságot venniük, úgyhogy elkísértem őket. Az egyik címlap azonban felkeltette a figyelmem. És egyáltalán nem örültem neki.