24. fejezet

Itt a folytatás, de sajna ezen a késői időponton csak erre futotta :D Azért jó olvasást és kommizatok szépen :)
Abellana

(Kristen)

      Másnap reggel Rob ébresztett, és nem is akárhogyan. Amint kinyitottam a szemeimet, megláttam, hogy ágyba hozott reggeli vár rám.
      - Hm... ezt meg mivel érdemeltem ki? - kérdeztem álmosan.
      - Szívem, nem néztél mostanában véletlenül a naptárra? - kérdezte szerelmem édes mosollyal.
      Én pedig elgondolkodtam... mikor Rob meglátta, hogy rájöttem hányadika van, elvigyorodott.
      - Boldog szülinapot! - köszöntött fel, mindezt egy csókkal megpecsételve.
      Nem tudom mivel érdemeltem ki ezt a pasit... szinte simán megbocsátott a tegnapi miatt, ma pedig megint bebizonyította, hogy mennyire szeret.
      - Köszönöm – suttogtam könnyeimmel küszködve, mire újabb csókot kaptam ajándékul.
      Az egy csókból egyre több lett, úgyhogy a reggelit kicsit elhalasztottuk...
      Ma volt a forgatás utolsó napja, és nem érdekelt se Ian, se semmi más: én magam kértem meg Robot, hogy a mai napon kísérjen el.

(Rob)

      Örültem, hogy ma már nem kellett végignéznem, ahogy Ian az én szerelmemet csókolgatja, mert ma már biztosan nem bírtam volna ki... Viszont a múltkori búskomor arckifejezése megváltozott: mintha egy kissé önelégült lett volna, és volt is tippem, hogy a tegnapi miatt. De nem érdekelt, mert ezt a napot ő sem ronthatta el. És egészen a forgatás végéig nem is volt bajom vele...
      Miután Kris az utolsó jelenetét is leforgatta, megálltunk az öltözője előtt, hogy elszívjunk egy cigit, de az ő mobilja ami odabennt volt megszólalt.
      - Biztos Ash vagy Xavi lesz, sietek – mondta, majd egy csókot nyomott ajkaimra és bement. Ekkor viszont...
      - Ennyire nem bízol a barátnődben? Úgy érezted a tegnapi után el kell kísérned?
      Ian láthatóan azt hitte újat mondhat nekem azzal, hogy a tegnapi történéseket emlegeti, de le kellett törnöm a mosolyát.
      - Ő szerette volna ha elkísérem a szülinapján – mondtam, megpróbálván nem felidegesíteni magamat.
      - Nem kéne ilyen magabiztosnak érezned magad - vetette be újra legidegesítőbb vigyorát Ian. Hülye majom...
      - Ne aggódj, tegnap mindent megbeszéltünk... bár inkább nem nevezném beszédnek. El sem hinnéd, milyen édes volt a békülés.
      És igen, telibe találtam! Ezek után muszáj volt rákontráznom előbbi szavaimra.
      - Ugyan már Ian, komolyan azt hiszed, hogy Kris a tiéd lehet?
      Arcán a dühöstől a csalódottig mindenféle érzelmek váltakoztak.
      - Ma reggel megkértem a kezét. Igent mondott – ez persze hazugság volt, de ha ez kell ahhoz, hogy leszálljon Krisről...
      Ian ledöbbent, majd mielőtt megszólalhatott volna kinyílt az ajtó.
      - Meg is jöttem, csak Xavier volt, boldog születésnapot akart kívánni...
      Kristen ekkor nézett fel és látta meg Ian-t.
      - Oh... Ian, te meg mit...
      - Ian épp menni készült – szakítottam félbe szerelmemet, miközben dühös pillantásom még mindig az említett szemébe fúródott.
      - Ahogy mondja – pillantott Ian Kristenre – sok boldogságot, Kris.
      Ian elviharzott, Kris pedig meglepődve nézett utána.
      - Ezt meg hogy értette? - kérdezte.
      - Elvégre szülinapod van, vagy nem? - mentettem ki magam a szorult helyzetből, majd elindultunk Ashley-hez, aki mindenképpen szerette volna ha összegyűlünk nála Kris szülinapján.
      Nem voltunk sokan Ashnél, mindössze ő, mi ketten, Xavier, Jackson, na meg a mostanra elválaszthatatlan párosunk, Nikki és Kellan. Nikki bocsánatot kért a viselkedéséért, rájött, hogy egyáltalán nem kellett volna beleszólnia a dologba. Kris persze rögtön megbocsátott neki.
      Ash bőséges italmennyiséggel ellátott minket, de most egyikünknek sem állt szándékában leinnia magát. Kristennek azonban nyilvánvalóan szándékában állt az őrületbe kergetnie engem, ugyanis egész este izgatóan simult hozzám, kezei pedig néha igencsak eltévedtek tiltott területekre... Az egyik ilyen alkalommal megelégeltem, és a fülébe suttogtam:
      - Ezt jól kitervelted, mi? Menjünk haza...
      Kris csak egy kacér mosollyal felelt, majd odament Ashleyhez, halkan beszélt vele valamit, majd mindketten elköszöntünk és gyorsan haza indultunk.
      Szerelmem az út alatt sem bírt magával, combomon lévő keze folyton felfelé indult, de az utolsó pillanatban tenyere mindig visszasimult a lábamra.
      - Kris, ha nem hagyod abba holnapig ebben a kocsiban leszünk... - mondtam "fenyegetésképp", mire ő csak felkuncogott, de némiképp visszafogta magát.
      Amint beléptünk az ajtón, meg se vártuk, hogy becsukódjon mögöttünk, kezeink rögtön egymást vetkőztették. Azonban mielőtt a dzsekin kívűl bármi is lekerülhetett volna rólunk, máris a konyhába kerültünk.
      Kristen lábai rögtön derekam köré fonódtak, én pedig a pultra ültettem, és úgy faltuk tovább egymást szenvedélyesen. Mivel már Ash házában is képesek lettünk volna rögtön leteperni egymást, nem vesződtünk sokat: szerelmem éppen hogy csak kiszabadított szűk nadrágomból, félrehúztam a bugyiját, ő pedig tövig fogadott magába. Éles sóhajok törtek fel mindkettőnkből, amiket meg sem próbáltunk halkabbra fogni. Gyorsan hajtottam magunkat az élvezetek felé, miközben időnként egymásra éhesen vad csókokat váltottunk.
      Amint elértük a megsemmisítő gyönyör csúcsát mindketten, Kristen – mintha csak mi sem lenne természetesebb – visszarendezte magát és a hálószobába ment, én meg persze rögtön utána. Amint utolértem, hátulról átöleltem a derekát, és már nyúltam volna a felsője alá, hogy attól is megszabadítsam, lefogta a kezemet, és egy kacér mosollyal megfordult, majd az ágy szélére ültetett.
      Saját maga húzta le a felsőjét, majd folytatta a többi ruhadarabjával is, egészen addig, mikor már csak egy vékony alsónemű takarta előlem csábos testét. Ekkor az ölembe ült, és miközben őrjítően dörgölőzött hozzám, engem is elkezdett vetkőztetni.
      Szívesen teljesítettem volna be újra a vágyainkat, de szerelmem tovább tesztelte a tűrőképességemet mikor lehúzta rólam a boxert, és kezével kezdte el fokozni a vágyaimat iránta. Ekkor újra elindultak kezeim a bugyija felé, hogy megint egymásba temetkezhessünk, de újból elvette őket onnan, majd hátradöntött az ágyon.
      Nedves csókokkal borította be a mellkasomat egyre lejjebb haladva, majd ajkai közé fogta vágyaim kézzel fogható bizonyítékát. Lassan nyelt el magába, miközben egyik keze is férfiasságomon mozgott. Óvatosan szerelmem hajába túrtam, mikor már majdnem elértek a gyönyör hullámai, de az utolsó pillanatban Kristen felemelkedett, majd újból egyesítette a testünket.
      Szenvedélyesen faltuk egymás ajkait, miközben szerelmem elképesztő tempóban sodort minket a csúcs felé. Kezeim a hátát és a fenekét cirógatták, ő pedig a nyakamat és a mellkasomat borította be újabb csókokkal. Hamarosan kettőnk egybeolvadó nyögésével ért minket utol a gyönyör, Kris pedig kielégülten omlott a mellkasomra.
      Percekig, sőt órákig cirógattuk ébren egymást tovább, mikor eszembe jutott a Kristennek szánt szülinapi ajándékom. Megfordítottam magunkat, majd egy csókot nyomtam Kris ajkaira és az ágy mellett heverő nadrágom zsebébe nyúltam, szerelmem pedig a könyökére támaszkodva figyelte a ténykedésemet.
      Még akkor sem látszott semmi az arcán, mikor előhúztam az apró dobozt, és megszólaltam:
      - Kristen...