11. fejezet

Igen, tudom, hogy azt írtam együtt hozom a két fejezetet, de úgy döntöttem, hogy amint kapok 4 kevéske kommentet, rögtön felkerül a következő. Csak szeretném tudni, hogy érdekel-e a sztori. :) Jah és reményeim szerint a következő hosszabb lesz.

Abellana

(Kristen)

      Lövések. Méghozzá egyre hangosabbak. Félálomból riadtam fel a film hangjaira amit elkezdtünk nézni Nikkivel. Az iménti álom még élénken bennem volt. Mintha még félig álmodtam volna. Szinte éreztem, ahogy a víz végigfolyik a testemen. Éreztem a mögöttem álló test melegét. Láttam az arcát, ahogy megfordulok. És nem az volt, akire számítottam.
      El sem tudom képzelni, hogy álmodhattam Ővele. De az biztos, hogy ezt ki kell törölnöm az emlékezetemből. Nem gondolok rá többet. Nem nagy dolog – nyugtattam magam.
      Nikki is eléggé ki volt ütve, úgyhogy hagytam aludni, és átmentem a szobánkba – immár ténylegesen. Amint felfrissítettem magam egy zuhannyal, az álom kirepült a szememből, bár ebben talán annak is szerepe van, hogy aludtam egy kicsit Nikkinél.
      Mikor kijöttem a fürdőből, megérkezett Rob. Eszembe jutott a reggel, amikor pont fordított helyzetben voltunk. Üdvözöltem őt egy csókkal.
      - Milyen napod volt? - kérdezte szerelmem.
      - Uncsi. Nikkivel voltam. - "És úgy egyébként szexuális tartalmú álmom volt valaki másról" – mondtam volna, ha teljes leltárt akarok a mai napról. - És neked?
      - Nekem... - kezdte, majd derekamnál fogva közelebb vont magához – hiányoztál.
      Forró ajkai apró csókokat leheltek nyakamra.
      - Hmm, te is nekem – nyögtem. Karjaimat a nyaka köré fontam, míg kezei pólóm alatt utat találtak csupasz bőrömhöz, ami égett az érintésétől. Ajkai feljebb kúsztak az enyémekig és lázasan kezdett el csókolni. Rob ujjai már a nadrágom gombjánál jártak, mielőtt azonban eltávolította volna a zavaró ruhadarabot, bevitt a hálóba és óvatosan az ágyra fektetett.
      A következő pillanatban elvált tőlem, de csak hogy megszabadítson a köztünk lévő akadályoktól. Ajkait végighúzta nyakamon, majd hasamat kezdte el csókolgatni, mire belőlem jóleső nyögések szakadtak fel. Őrjítően lassan húzta le rólam a bugyimat, miközben a felszabaduló területet csókokkal halmozta el.
      Én sem tétlenkedtem: remegő kezeimmel nadrágját kezdtem el kigombolni. Mikor már semmi nem állt közénk, Rob nőiességemet kezdte el cirógatni, ezzel hangos sóhajokat kiváltva belőlem. A következő pillanatban azonban nem ujjait éreztem magamban, hanem nyelve játékát. Szinte rögtön úgy éreztem, hogy felrobbanok, és pár pillanattal később utol is ért a megsemmisülés.
      Rob felkúszott ajkaimhoz egy csókért, én pedig a hátára fordítottam, hogy én ezúttal én legyek felül. Mellkasát kezdtem el csókokkal tarkítani, miközben kezem egyre lejjebb csúszott – egészen vágyai lüktető központjához. Felnyögött, ahogy megérintettem merev testét. Ahogy lejjebb csúsztam, a kezemmel elkezdett játékhoz nyelvem is csatlakozott. Élvezettel hallgattam a hangokat, amiket "kínzásommal" csaltam elő belőle. Ujjai hajamba kúsztak, ahogy átadta magát az elsöprő élvezetnek.
      Visszahajolva fölé édes csókot követeltem, amit Rob meg is adott. Újból felém gördült, és csókunk megszakítása nélkül végigsimított testemen, majd végre kitöltötte bensőmet. Rob ajkai elnyelték hangos sikolyomat. Ahogy elkezdett bennem mozogni, éreztem, hogy felemészt a vágy, többet akartam. Csípőmet megmozdítva ösztökéltem gyorsabb mozgásra szerelmemet. Ő is készségesen gyorsított a tempón, míg én szüntelenül nyögtem a végső beteljesülés előtt.
      Az alhasamban lévő érzés lassan tört fel, és ahogy Robot egy férfias morgás kíséretében elérte a megsemmisülés, elhatalmasodott fölöttem is a kéj, és hangos sikollyal ért el az orgazmus. Rob újabb csókot követelt, majd zihálva váltunk szét, de csak hogy azután verejtéktől nedves mellkasára húzzon.
      - Szeretlek – suttogtam, még mindig el-elakadó lélegzettel.
      - Én is szeretlek – felelte, majd szavait alátámasztva megcsókolt, ezúttal nem vággyal telítve, hanem szerelemmel, mégis szenvedéllyel.

      Éreztem, ahogy a napsütés áthatol a szemhéjamon. Kellemetlen volt erre ébredni, úgyhogy elfordítottam a fejem, hogy legalább még egy kicsit tovább aludhassak. Rob azonban már ébren volt.
      - Jó reggelt – mondta, majd apró csókot nyomott ajkaimra.
      Eszembe jutott, hogy ma mind a forgatáson leszünk.
      - Mennyi az idő? - kérdeztem álmosan.
      - Most akartalak felkelteni, lassan el kell indulnunk.
      Sóhajtva kikászálódtam az ágyból. Miután lezuhanyoztunk – a kevés idő miatt sajnos eseménymentesen -, felöltöztünk és elindultunk. Ash is akkor ért a forgatásra mint mi, úgyhogy őt és Robot rögtön a sminkszobába terelték. Én elindultam a többiek felé, ekkor azonban tegnapi álmom főszereplője igyekezett felém.