49. fejezet

Íme az utolsó előtti fejezet. Baromi jól esett ám az a három komment amit kaptam az előző részhez, de azért köszönöm azoknak akik írtak. Remélem ehhez várhatok egy kicsivel többet.
Abellana

(Kristen)

     - Ne less! - figyelmezetett Ashley, miközben kezét a szememen tartotta. Azt sem tudtam, hol vagyunk.
     - Ha akarnék se tudnék lesni – morogtam. Természetesen még mindig hihetetlenül ingerlékeny voltam, pláne most, hogy beléptem a terhességem utolsó hetébe. A napjaim azzal teltek, hogy hisztiztem, felváltva sírtam és nevettem, és – elég gyakran – Robot rángattam a hálószobába. A barátaink igen elnézőek voltak, de látszott rajtuk, hogy már ők is alig várják, hogy kibújjon a pici lányunk.
     Ashley óvatosan elkezdett terelni valamerre, és közben hallottam, ahogy kinyit egy ajtót.
     - Meglepetés!! - mondták egyszerre a legjobb barátnőim, miközben lekerült rólam Ash keze.
     - Hát ez meg mi?
     - Spontán bababuli a két legjobb barátnőddel – vigyorgott Nikki. - Tudtuk, hogy nem akarnál most olyanokkal bájologni, akik nem állnak hozzád annyira közel, úgyhogy elhatároztuk, hogy szűkkörű bababulid lesz.
     - Jajj csajok, ez olyan édes – mondtam halkan a könnyeimmel küszködve, mire ők csak mosolyogva megöleltek.
     - Szóval ezt szerveztétek napok óta, amiről én nem tudhattam – mondtam.
     - Pontosan – helyeselt Ashley. - De mostmár tudod, és ez a lényeg. Kezdődhet a csajbuli!

(Rob)

     Órákig el tudtam volna nézegetni a mellettem alvó csodát. A takaró elfedte előlem a pocakját, de a hátát meztelenül hagyta. Rögtön megkívántam, de nem ébresztettem fel, hiszen pihenésre volt szüksége.
     Tegnap Ash és Nikki ragaszkodtak egy bababulihoz, én pedig meglepődtem, mikor utána közölték, hogy nem volt se hisztiroham, se nagy bőgés. Azt kell mondjam, Kris még ezekkel együtt is imádnivaló volt, és hogy is lett volna bárki mérges rá, hiszen a kisbabánkat hordja a szíve alatt.
     Már csak napok kérdése volt, hogy a lányunk megszülessen, én pedig a lehetetlennél is jobban izgultam. És ezzel Kristen sem volt másként. Eszembe jutott, mikor tegnapelőtt bevallotta, hogy mit érez.
     Egy film miatt találkoztam egy rendezővel, és délután értem haza. Sehol sem találtam Kristent, és mikor utoljára a hálószoba felé igyekeztem, hogy ott keressem, meghallottam a hangját a már berendezett gyerekszobából. Sírt.
     - Kris! Szívem, mi a baj? - Rögtön odasiettem mellé, és letérdeltem, hogy egy magasságban legyen a fejünk. Ő egy karosszékben üldögélt.
     - Borzasztó anya leszek – zokogta.
     - Jajj drágám, dehogy leszel borzasztó. Csodás anyuka leszel – simítottam végig könnyáztatta arcán, és arra gondoltam, hogy bár megtudnám vele értetni, mennyire komolyan gondolom ezt.
     - Ő sokkal jobbat érdemelne. Én nem tudok neki adni semmit...
     - Kris, ne butáskodj, miről beszélsz?
     - Én nem tudom, hogy milyen egy normális anya! Az enyém sose törődött velem, honnan tudhatnám, hogy hogyan csináljam ezt jól?
     Kis híján – férfi létemre - nekem is könnyek gyűltek a szemembe, hiszen fájt hallani, hogy a nő akit mindennél jobban szeretek, ezt érzi.
     - Kicsim, ez ösztönösen fog jönni. Nagyszerű anya leszel, és én elképesztően boldog vagyok, hogy te vagy a gyermekem anyja. Nagyon szeretlek.
     Kristen szipogva borult a nyakamba, és kis idő után megnyugodott. Reméltem, hogy megtudtam győzni, mert minden szót komolyan gondoltam. Egy éve még csak próbáltuk összerakosgatni a szétzilált szerelmünk darabjait, de most... a menyaszonnyom volt, és a kislányom anyukája.
     A múlt emlékeit szerelmem mocorgása zavarta meg. Még közelebb hajoltam hozzá, és belecsókoltam a nyakába, mire ő – még mindig csukott szemmel – elmosolyodott.
     - Jó reggelt – suttogtam a fülébe, majd az arcát és a vállát apró puszikkal borítottam be.
     - Hmm... neked is – dünnyögte Kris, majd amennyire a pocakja engedte, szembe fordult velem, és karjaival magához ölelt.
     Vérpezsdítő csókkal köszöntöttük a reggelt, miközben kezeim lefelé indultak a testén. Mostmár cseppet sem meglepődve tapasztaltam, hogy mennyire kíván, mikor egyik ujjamat teste mélyére fúrtam.
     A jutalmam egy kéjes sóhaj volt, ami csak még jobban beindított – már ha ez lehetséges. Ledobtam magunkról a takarót, majd Kristen nyakát kezdtem el csókokkal kényeztetni. Halk nyöszörgéssel tűrte közben az ujjaim játékát, de mielőtt elérte volna az orgazmus, kihúztam belőle őket. Ajkaimmal lefelé haladtam, nedves csókokkal kínoztam a kebleit, majd a kislányunk jelenlegi lakhelyét is alaposan végigpuszilgattam.
     Végül elértem húsos kis dombocskájához, amit először szintén puszikkal kényeztettem. Azonban kezdtem türelmetlen lenni, és lágyan belefúrtam a nyelvemet. Elkábultam az ízétől, és csak még nagyobb gyönyörhöz akartam juttatni. Visszajutattam az ujjaimat a testébe, miközben finoman szopogattam puha bőrét. Kris vergődve, hangos sikollyal köszöntötte az orgazmust, én pedig elégedeten kúsztam fel hozzá egy csókért.
     Ő türelmetlenebb volt nálam, ahogy fölékerültem, kezeit rögtön végigvezette a mellkasomon, majd megmarkolta csakis érte vágyódó szervemet. Finom, de határozott mozdulatokkal kezdett el ingerelni, de én féltem, hogy még nála is kevesebb ideig bírnám a kínzást.
     Finoman elhúztam magamról a kezét, majd a vágytól félőrülten – de még így is vigyázva – beléhatoltam. Kristen ajkai közül sikoly szakadt fel, és én sem bírtam megállni nyögés nélkül a szerelmünk testi beteljesülését.
     Szenvedélyes mozgásunk közben a nyelvünk is összefonódott egy vad csókban, így hát Kristen hangok helyett azzal vezette le a benne lévő kéjt, hogy a vállamba mart. De nem érdekelt, ez csak még jobban beindított. Szüntelenül simogattam a szeretkezésünk közben, enyhítve annak vadságát, és végül visszafordíthatatlanul lecsapott ránk a gyönyör.
     Zihálva öleltük egymást, miközben sokadjára is szerelmet vallottunk egymásnak. Akkor még nem is sejtettem, hogy ezen az éjszakán egy csodát élek majd át.